Futó Gabriella

Rovatunk következő bemutatottja, Futó Gabriella, vagy ahogy a barátai, ismerősei hívják, Gabu számára a cukrászat nem munka, hanem ennél sokkal több: hivatás.Mint mondja, az a legszebb dolog számára az életben, ha másoknak örömet okozhat - mindig is erről álmodott. 

Gabriella első tortája - hát nem álomszép?

Trikolor (piros-fehér-zöld) kalocsai torta

Kedvesem kedvence sütemény

 Meséljen nekem egy kicsit magáról! Mióta sütöget? Kiknek és egyáltalán, hogyan jött az életébe ez a dolog?

Eredetileg óvodás korom óta orvos akartam lenni, ennek megfelelően gimnáziumot kezdtem. A 8.-os ballagás utan elkezdtem dolgozni egy cukrászdában, mint pultos. Nem igazán foglalkoztam a sütikkel, csak dolgoztam, aztán egy nap elkezdett érdekelni a díszítés. Pont akkor volt a sógornőm szülinapja és kitaláltam, hogy majd én sütök, de hozzáteszem, hogy egy kávét nem tudtam megfőzni. Szóval nekiálltam ott a cukrászdában, és annyira tetszett: díszítgettem gyönggyel, ezzel-azzal. Nagyon jól sikerült és finom is lett, mindenki azt mondta: "Legyél csak orvos! Jó lesz ez hobbynak..." Sajnos egy betegség folytán nagyon sokat hiányoztam az iskolából, és nem is igazan tudták megállapítani a mai napig sem, hogy mi is a bajom, és egyszerűen kiszerettem ebből az orvosos dologból... Elvégeztem a gimit, leérettségiztem, de akkor már túl voltam két cukrászversenyen, amelyeken bronz és oklevél minősítést szereztem! Persze, mint hobbicukrasznak, innentől nem volt kérdés, hogy mi is a nekem való szakma. Nagy nehezen, de találtam egy OKJ-s képzést, amit április 23-án fogok befejezni, és végül cukrász leszek...Később kiderült, hogy a családban tolonganak a cukrászok és a papír nélküli, de sütésben tehetséges emberek. Lehet, hogy ez  családi vonás.

Mi miatt gondolta úgy, hogy szüksége van arra, hogy papírja is legyen a tehetségéről?

Rájöttem, hogy szeretném életem végéig ezt csinálni. Később esetleg tanítani is, és saját cukrászdát nyitni, és ezek sajnos papír hiányában nem valósulhatnak meg.

Honnan meríti az ihletet a tortáihoz?

Csak a barátaimnak és a rokonoknak sütök, és általában úgy működik a dolog, hogy van konkrét elképzelés, vagy rámbízzák. Amint díszítésről van szó, egyből beindul a fantáziám és már kombinálok, esetleg utánanézek az interneten. Szeretem a Youtube-ot használni, imádom a Paprika TV-t, es követem a híres-neves cukrászokat. Közülük is az, akit naponta többször is  megnézek, az Buddy Valastro, a Tortakirály. Emellett felnézek még Tukovics Antal Tamásra, Kiss-Podmaniczky Krisztinára, alias Kricky-re, Földi Lenkére, Némóra( Németh Zoltán - a szerk.). 

Mely tortáira a legbüszkébb az eddigiek közül? Kérem, meséljen egy kicsit mindegyikről!

Hmm, fogós kérdés. Az a baj, hogy mindre büszke vagyok. Mindegyiknek van egy kis története. Mindig nagy kihívásnak gondolom, ha egy kisfiúnak kell megfelelnem. Az első, amire a legbüszkébb vagyok, az a kalocsai mintás, amit az első versenyre készítettem. Emlékszem, nagyon izgultam. Egy lekváros üvegen tanultam a burkolást, mert nem volt hungarocell tortám.Van két torta, amire nagyon büszke vagyok: mindkettőt az üzemben készítettük. Én csináltam a rajtuk lévő virágokat. A harmadik pedig már megjárt egy esküvőkiállítást is idén Mosonmagyaróváron. S büszke vagyok a vizsgatortámra is, annak ellenére is, hogy anyukám nagyon ellenezte, mondván, hogy szerinte túl csicsás és bonyolult. Imádom és miközben készültem, mindenki csak ámult. Ezt kell ismét produkálnom a hétvégén.

Vannak kedvenc tortái?

Jobban szeretek csajos tortákat csinálni, azok a kedvenceim, no meg persze az esküvői torták.